Home staging - nappali

A nappali százféleképpen volt már bútorozva, amióta beköltöztünk, de egy dolog az összes elrendezésben közös volt, mégpedig az, hogy vagy a korábbi lakásból áthozott bútorokkal vagy barátoktól lepattanókkal tudtunk játszani a térben. A mostani kanapé is egy nagyon kedves ismerőstől van. Úgy érkezett, hogy a huzata sajnos nem maradhatott, mert kültéren volt tárolva és nagyon kiszívta a nap. Hónapokig a Marketplacet bújva, végül nem sokkal a home staging előtt találtunk rá egy vadi új huzatra, amit féláron sikerült megszerezni.

A szőnyegcsere nem volt tervben, de egyik nap benéztünk a szomszéd falu elhagyott, eléggé lepattant kis használtcikkes árudájába, ahol ott állt a sarokban feltekerve egy csodaszép gyapjúszőnyeg potom pénzért, amit nem hagyhattunk ott. Színeiben nem passzolt tökéletesen az elképzeléshez, de úgy voltunk vele, hogy megpróbáljuk a szőnyeghez igazítani a teret, ha nem sikerül, akkor maximum eladjuk jópénzért. Így lett végül új szőnyeg. Szeretjük, maradhat.

A párnahuzatokat már a szőnyeg színeihez válogattuk. A sárgát a Humánában, a fekete IKEA huzatot a Hádában, a pici mintásat a MiTuban nevetséges összegekért (200,- és 700,- forint között), a mályvát pedig a Kikkben leértékelve találtuk.

A kanapé fölé egy szintén használtpiacról beszerzett régi vászonra a szőnyeg színeivel hímzett kép került, miszerint kedvesnek lenni menő, mert ezt jó ha senki nem felejti el. Szintén féláron, a Marketplaceről szereztük be a két rattan kosarat, ami a könyvespolcra került.

Hiányzott egy asztal a szoba közepéről, ezért behoztunk egy régi retro darabot, hátha tudunk kezdeni vele valamit, de nem illett a térbe, majd a nagy IKEA fonott ládájával próbálkoztunk, de az sem volt az igazi. Keresgéltünk a ház körül mit lehetne felhasználni, igy találtuk meg azt a régi faládát, ami egy évekkel ezelőtti séta alkalmával egy idős bácsi kertjéből tüzelés elől lett mentve. A láda minden felülete csiszolva lett, figyeltünk arra, hogy mindenhol szépen lekerekített élek maradjanak és szálkamentes legyen a felület. Ezután jöhetett egy réteg wax és felkerültek a kerekek, amit szintén egy ismerőstől kaptunk, amikor hallotta, hogy mi készül.

Szépen kezdett összeállni a tér. A könyvespolc fölé került néhány saját kép – ami tulajdonképpen félmegoldás volt és nem kizárt, hogy ezen a területen lesz még egy kis módosítás. A cserépkályha alá pont befért egy szintén csere-berélt régi láda, a plafonról pedig IKEA kaspóban borostyánt lógattunk, ami alatt régi fa asztalkára hanyagul ledobott gyapjúpléd hever.  A kémény évek óta nézegetett csúnya szürke ajtaját festéksprayvel fújtuk fehérre, igy már erre a falrészre is öröm ránézni.

A következő részben a konyha és az étkező lesz soron, tartsatok velünk!